Oroszország

Összegző cikkek Oroszország

2024

С.Г. Боталов

КОЧЕВНИКИ ЮЖНОГО УРАЛА И НОВЫЕ РЕЛИГИОЗНЫЕ ДОКТРИНЫ СРЕДНЕВЕКОВЫХ ИМПЕРИЙ ЦЕНТРАЛЬНОЙ АЗИИ
NOMADS OF THE SOUTHERN URALS AND NEW RELIGIOUS DOCTRINES OF THE MEDIEVAL EMPIRES OF CENTRAL ASIA

АРХЕОЛОГИЯ ЕВРАЗИЙСКИХ СТЕПЕЙ
№ 6 2024
https://doi.org/10.24852/2587-6112.2024.6.271.289
УДК 902/904; 299.4
ISSN 2587-6112
e-ISSN 2618-9488

Рис. 1. Распространение накладок сросткинского типа с изображением смоквы. /
Fig. 1.Distribution of Srostki type mounts with fi gs.

Рис. 1. Распространение накладок сросткинского типа с изображением смоквы. /
Fig. 1.Distribution of Srostki type mounts with fi gs.

Рис. 3. Манихейская стилистическая группа /
Fig. 3. Manichaean stylistic group

Рис. 4. Манихейская стилистическая группа /
Fig. 4. Manichaean stylistic group

Рис. 5. Манихейская стилистическая группа /
Fig. 5. Manichaean stylistic group

Рис. 6. Синеглазовская стилистическая группа /
Fig. 6. Sineglazovo stylistic group

Рис. 7. Крюковско-Кужновская стилистическая группа /
Fig. 7. Kryukovo-Kuzhnovo stylistic group

Рис. 8. Погребальный комплекс Уелги, курган 11, насыпь. /
Fig. 8. Uelgi burial assemblage, barrow 11, mound.

Рис. 10. Тюхтятская стилистическая группа /
Fig. 10. Tyukhtyaty stylistic group

2023

Е.А. Третьяков, А. Тюрк
E.A. Tretyakov, A. Türk

ВЕЩИ «МАДЬЯРСКОГО КРУГА» ИЗ ПАМЯТНИКОВ ЗАУРАЛЬЯ: АРТЕФАКТЫ И КОНТЕКСТ
PRODUCTS OF «HUNGARIAN STYLE» FROM ARCHAEOLOGICAL SITES OF THE TRANS-URALS: ARTIFACTS AND CONTEXT

АКАДЕМИЯ НАУК РЕСПУБЛИКИ ТАТАРСТАН МАРИЙСКИЙ ГОСУДАРСТВЕННЫЙ УНИВЕРСИТЕТ
ПОВОЛЖСКАЯ АРХЕОЛОГИЯ № 2 (44) 2023
e-ISSN 2500-2856

POVOLZHSKAYA ARKHEOLOGIYA № 2 (44) 2023
THE VOLGA RIVER REGION ARCHAEOLOGY
e-ISSN 2500-2856

Рис. 1. Карта распространения вещей «мадьярского круга» на территории Зауралья.
а – комплексы вещей «мадьярского круга»; б – единичные находки вещей «мадьярско-
го круга». 1 – Каранаевский могильник; 2 – Ишимбаевский могильник; 3 – Синегла-
зовские курганы; 4 – могильник Уелги; 5 – могильник Актюба; 6 – могильник Вак-
Кур; 7 – святилище Песьянка-1; 8 – случайная находка из окрестностей г. Тобольск;
9 – случайная находка из окрестностей городища Искер;
10 – случайная находка с р. Исеть. /
Fig. 1. Map of the distribution of the «Hungarian style» items from archaeological sites of the
Trans-Urals. a – complexes of products of the «Hungarian style»; b – single fi nds of products of
the «Hungarian style». 1 – Karanaevo burial ground; 2 – Ishimbay burial ground; 3 – Sineglazovo
barrows; 4 – Uyelgi burial ground; 5 – Aktobe burial ground; 6 –Vak-Kur burial ground; 7 – place of
worship Pesyanka-1; 8 – stray fi nd from the outskirts of the city of Tolbolsk; 9 – stray fi nd from the
outskirts of the fortifi ed settlement of Isker; 10 – stray fi nd from the Iset River region.

Рис. 2. Вещей «мадьярского круга» из памятников Зауралья. 1, 3, 6 – святилище Пе-
сьянка-1; 2, 7 – могильник Вак-Кур; 4 – случайная находка из окрестностей городища
Искер; 5 – случайная находка с р. Исеть; 8 – случайная находка из окрестностей
г. Тобольск. 1, 4, 7, 8, – подвески; 2, 3, 5, 6 – поясные накладки. 4, 8 – без масштаба.
Fig. 2. Products of the «Hungarian style» from archaeological sites of the Trans-Urals. 1, 3, 6 – place
of worship Pesyanka-1; 2, 7 – Vak-Kur burial ground; 4 – random fi nd from the outskirts of the
settlement of Isker; 5 – random fi nd from the Iset River region; 8 – random fi nd from the outskirts of
the city of Tolbollsk. 1, 4, 7, 8, – pendants; 2, 3, 5, 6 – waist pads. 4, 8 – are not to scale.

2022

Andrej Mihajlovics Belavin – Andrej Vasziljevics Danyics – Vlagyimir Alekszandrovics Ivanov

KORAI MAGYAROK AZ URÁL NYUGATI ELŐTERÉBEN

Studia ad Archaeologiam Pazmaniensia
A PPKE BTK Régészettudományi Intézetének kiadványai
Archaeological Studies of PPCU Institute of Archaeology
Bölcsészettudományi Kutatóközpont Magyar Őstörténeti Kutatócsoport Kiadványok

„HADAK ÚTJÁN” A NÉPVÁNDORLÁSKOR FIATAL KUTATÓINAK XXIX. KONFERENCIÁJA
Budapest, 2019. november 15–16.

29TH CONFERENCE OF YOUNG SCHOLARS ON THE MIGRATION PERIOD
Budapest, November 15–16, 2019

1. kép. Régészeti kultúrák az Urál nyugati előterében
(Kr. u. I. évezred). А: A kusnarenkovói és karajakupovói
kultúra temetői és erődített települései; Б: A nyevolinói kultúra
temetői és erődített települései; В: A lomovatovói kultúra
lelőhelyei; Г: A polomi kultúra temetői

1. kép. Régészeti kultúrák az Urál nyugati előterében
(Kr. u. I. évezred). А: A kusnarenkovói és karajakupovói
kultúra temetői és erődített települései; Б: A nyevolinói kultúra
temetői és erődített települései; В: A lomovatovói kultúra
lelőhelyei; Г: A polomi kultúra temetői

2. kép. 5. századi övcsat (lelőhely: Brodi, Permi határterület;
őrzési hely: Udmurt Állami Egyetem, Régészeti Múzeum
[Izsevszk])

3. kép. Ezüstből készült halotti szem- és szájlemez (bajanovói temető, Permi határterület)

4. kép. Halotti szem- és szájlemez (Gorbunyata, Permi határterület)

5. kép. 6. századi övcsat és csüngő
(pistajni temető, Permi határterület)

6. kép. A kusnarenkovói kultúrához tartozó agyagedények
(őrzési hely: R. G. Kuzejev Néprajzi Kutatóintézet, Régészeti és Néprajzi Múzeum [Ufa])

7. kép. A kusnarenkovói kultúrához tartozó ékszerek (őrzési
hely: R. G. Kuzejev Néprajzi Kutatóintézet, Régészeti és
Néprajzi Múzeum [Ufa])

8. kép. Szárnyas kutya alakú, bronzból készült díszítmény.
Ez a tárgytípus a kusnarenkovói, nyevolinói és lomovatovói
kultúrára egyaránt jellemző

9. kép. 7. századi övkészlet a nyevolinói temetőből (őrzési hely: Udmurt Állami Egyetem, Régészeti Múzeum [Izsevszk])

10. kép. Leletek a Volga középső folyásvidékén, Novinki közelében feltárt 7. századi korai bolgár temetőből

11. kép. Karajakupovói kerámia (őrzési hely: R. G. Kuzejev Néprajzi Kutatóintézet, Régészeti és Néprajzi Múzeum [Ufa])

12. kép. Karajakupovói női viselet rekonstrukciója
(R. G. Kuzejev Néprajzi Kutatóintézet, Régészeti és Néprajzi
Múzeum [Ufa])

13. kép. Karajakupovói fegyverzet és lószerszámzat (lelőhely: lagerevói, huszainovói és karanajevói kurgánok, Ufa-II erődített
település; őrzési hely: R. G. Kuzejev Néprajzi Kutatóintézet, Régészeti és Néprajzi Múzeum [Ufa])

14. kép. Övdísz Szinyeglazovóból (őrzési hely: Cseljabinszki
Állami Helytörténeti Múzeum)

15. kép. Kettős lófejes csörgős csüngő (lelőhely: Tyeljacsij
Brod; őrzési hely: Permi Állami Bölcsészettudományi és
Pedagógiai Egyetem, Régészeti és Néprajzi Múzeum)

16. kép. Lomovatovói típusú edények (lelőhely: rozsgyesztvenszki erődített település, Permi határterület)

17. kép. Nyevolinói típusú öv a polomi temetőből (Udmurtföld)

18. kép. Erdei fenyős tőzegláp (Permi határterület)

19. kép. A Bolsije Tyigani-i temető 7. sírja (Tatárföld)

20. kép. Herakleiosz bizánci császár ezüst hexagramja
(7. század)

21. kép. Prémes állatok elejtésére használt tompa hegyű
nyílcsúcsok és nyestcsontból készült vadhívó síp (9–11. század;
lelőhelyek: rozsgyesztvenszki és racsevói erődített település,
Permi határterület). Az Urál nyugati előterének Perm környéki
területein ekkor élt lakosság a középkor egyik legértékesebb
árujával, prémmel kereskedett

22. kép. Egy 1954-ben előkerült 7. századi kelet-iráni ezüsttál, amelyen egy sas elragad egy antilopot
(lelőhely: Szudi, Permi határterület)

23. kép. 9. századi – 11. század eleji ezüstdirhemek

24. kép. Poncolt ezüst halotti maszk a tankejevkai temetőből
(Tatárföld)

25. kép. Poncolt ezüst halotti maszk a bajanovói temetőből
(őrzési hely: Permi Állami Bölcsészettudományi és Pedagógiai
Egyetem, Régészeti és Néprajzi Múzeum)

26. kép. Poncolt ezüst halotti maszk a rozsgyesztvenszki
temetőből (őrzési hely: Permi Állami Bölcsészettudományi és
Pedagógiai Egyetem, Régészeti és Néprajzi Múzeum)

27. kép. 10. századi ezüst halotti maszk a pleszói temetőből
(őrzési hely: P. I. Szubbotyin-Permják Komi-permják Helytörténeti Múzeum [Kudimkar])

28. kép. Ezüstből készült, aranyozással és véséssel díszített
10. századi szablyaszerelék a pleszói temetőből
(őrzési hely: P. I. Szubbotyin-Permják Komi-permják
Helytörténeti Múzeum [Kudimkar])

29. kép. Szent szarvast ábrázoló, aranyozással és poncolással díszített öntött ezüstkorong a bajanovói temetőből (őrzési hely:
Permi Állami Bölcsészettudományi és Pedagógiai Egyetem, Régészeti és Néprajzi Múzeum). Ennek a leletnek érdekes története
van: a korongot harc közben eltalálta egy négyzet átmetszetű nyílhegy, és így a tárgy feltehetően megmentette viselője életét.
A korongot ezután gondosan megjavították és még hosszú ideig használták. Később, viselője halála után kettévágták és végül
halotti szemfedőként az elhunyt harcossal együtt eltemették

30. kép. A hét vezér szobra (Budapest, Hősök tere, millenniumi emlékmű). Szobrász: Zala György

31. kép. Ezüst övveret (lelőhely: Garevaja, Permi határterület)

32. kép. Aranyozott ezüst övkészlet az 1909-ben előkerült redikori kincsleletből (őrzési hely: Állami Ermitázs [Szentpétervár])

33. kép. Poncolt ezüst halotti maszk
(lelőhely: bajanovói temető, Permi határterület)

34. kép. Poncolt ezüst halotti maszk
(szórványlelet, Permi határterület)

35. kép. Díszes szablya
(lelőhely: bajanovói temető, Permi határterület)

36. kép. Poncolással és véséssel díszített aranyozott ezüst tarsolylemez (szórványlelet, Permi határterület).
A tarsolylemezt félbevágták és halotti maszkként használták fel

37. kép. A bajanovói 279. sír rajza (Permi határterület)

38. kép. Véséssel díszített aranyozott ezüst tarsolylemez a bajanovói temető 279. sírjából (Permi határterület).
Rekonstrukció: Türk Attila – Strohmayer Ádám (2022. Gyüdi S. rajza)

39. kép. Aranyozott ezüst öntött övdíszek a bajanovói temető 279. sírjából (Permi határterület)

40. kép. Poncolt ezüst halotti maszk a bajanovói temető 279. sírjából (Permi határterület)

41. kép. A bajanovói 279. sírból előkerült tarsoly tartalma (fadugókkal lezárt sótartó, fából készült fésű), bal oldalon pedig
a tarsoly zárószíjának maradványai láthatók

42. kép. Lovast ábrázoló ezüstcsüngők
(lelőhely: bajanovói temető, Permi határterület)

43. kép. Lovast ábrázoló csüngők (lelőhely: HajdúszoboszlóÁrkoshalom
151. sír [10. század – 11. század eleje];
északkelet-bulgáriai szórványlelet)

44. kép. Préselt övdíszekkel ellátott öv a bajanovói temető 357. sírjából (Permi határterület)

45. kép. A bajanovói 357. sír részletfotója

46. kép. Ezüst övdíszekkel ellátott bizánci öv (lelőhely: bajanovói temető, Permi határterület)

2022

Bea Szeifert – Attila Türk – Dániel Gerber – Veronika Csáky – Péter Langó – A. Sztashenkov Dimitrij – G. Botalov Szergej – G. Szitgyikov Ajrat – Sz. Zelenkov Alekszadr – Gusztáv Mende Balázs – Anna Szécsényi-Nagy

A korai magyar történelem régészeti és archeogenetikai kutatásának legfrissebb eredményei Nyugat-Szibériától a Középső-Volga vidékig
Archaeological and genetic data from the Early Medieval cemeteries of the Volga and Ural region

Archaeologiai Értesítő 147 (2022) 1, 33–74

1. kép. 1: A korai magyar történelem földrajzi és időrendi kereteinek összefoglalása az 1960–70-es évek régészeti eredményei alapján
(Fodor, 2009); 2: A szargatkai kultúra (Kr. e. 4. század – Kr. u. 4. század) elterjedése (Matvejeva, 2000, рис. 2) / Fig. 1. 1: A summary of the geographical and chronological framework of early Hungarian history based on the archaeological findings of
the 1960s–1970s (Fodor, 2009); 2: The spread of the Sargatka culture (4th century BC – 4th century AD) (Matvejeva, 2000, рис. 2)

2. kép. 1: A szubbotci horizont leleteivel (Etelköz) párhuzamot mutató tárgyak elterjedése (Komar, 2018, 106. kép); 2: A Szamara menti
Volga-vidék magyar leletkörébe sorolt és a velük időrendileg párhuzamos régészeti lelőhelyek (Sztasenkov, 2020, 18. nyomán) /
Fig. 2. 1: The spread of artefacts parallel to the Subbotsi horizon (Etelköz) (Komar, 2018, Fig. 106); Archaeological sites in the Volga
region, which are classified as “Hungarian-type”, and cemeteries chronologically parallel to them (based on Sztasenkov, 2020, 18)
Lelőhelyek a térképen (Sites on the map): 1: Voszkreszenszkoje; 2: Szamara, 116-os kilométerkő; 3: Fülbevalólelet Sztugyenij ovrag
lelőhelyről; 4: Szamara 23–24 km sírlelete; 5: Proszvet kurgántemető; 6: „Cselovecsja golovo” domb leletei; 7: Bobrovka I. 2. kurgán 6.
sír; 8: Nemcsanyka; 9: Maricsevka; 10: Palimovka; 11: Romaskino; 12: Vlaszty Truda I. telep; 13: Lebjazsinka; 14: Zolotaja Nyiva; 15:
Hrjasevszk; 16: Cseremsanszki temető; 17: Ploretarszkoje gorogyiscse; 18: Os-Pando-Nyer II. telep; 19: Selehmetszki temető; 20:
Karlinszk I. telep; 21: Podgor; 22: Zsiguljovszki II. temető; 23: Zsiguljovszki telep

3. kép. 1–10: Kora középkori régészeti kultúrák (4–8. század) Délnyugat-Szibériában (A. Sz. Zelenkov koncepciója nyomán készítette
Nagy B.) /
Fig. 3. 1–10: Early medieval archaeological cultures (4th–8th centuries AD) in Southwestern Siberia (based on the concept by A. S.
Zelenkov, prepared by B. Nagy)

4. kép. 1: Kora középkori régészeti kultúrák (4–8. század) az Urál keleti és nyugati oldalán (A. Sz. Zelenkov koncepciója); 2: Aktjubai
sírlelet (Botalov, et al., 2021, рис. 2–3. nyomán) /
Fig. 4. 1: Early medieval archaeological cultures (4th–8th centuries) of east and west side of the Ural Mountains (based on the concept
by A. S. Zelenkov); 2: Aktyuba grave find (after Botalov, et al., 2021, рис. 2–3)

5. kép. 1: Volgai Bolgária (8–13. század) a történeti és régészeti források tükrében (Zimonyi, 2015) 68; 2–3: A csijaliki régészeti
műveltség (Garusztovics, 2015 nyomán), mely részben a keleten maradt (Julianus-féle) magyarok hagyatéka /
Fig. 5. 1: Volga Bulgaria (8th–13th centuries) in the light of historical and archaeological sources (Zimonyi, 2015) 68; 2–3: The Chiyalik
archaeological culture (after Garusztovics, 2015), which is partly the legacy of the Hungarians remained in the East (the so-called
Julianus’ Hungarians)

6. kép. A keleten maradt (Julianus-féle) magyarok feltételezett elhelyezkedésének változása az írott források és a csijaliki régészeti
műveltség nyomán az orosz szakirodalomban (Rahmanalijev, 2009). 1: 11. század; 2: 12. század; 3: 13–14. század /
Fig. 6. Changes in the presumed location of the remaining Hungarians in the East (Julianus’ Hungarians) in the Russian literature based
on written sources and the Chiyalik archaeological culture (Rahmanalijev, 2009). 1: 11th century; 2: 12th century; 3: 13th–14th centuries)

7. kép. 1–3: A novinki típusú övveretek tipokronológiai összefoglalása (1–2) és abszolút időrendi helyzetük (3) (Komar, 2001, 2. kép
alapján); 4–10: Válogatás Lebjazsinka V. 4. sír leletanyagából (Fotó: D. A. Sztasenkov) /
Fig. 7. 1–3: Relative typochronological timeline of the Novinki-type sites’ belt (1–2) and the absolute timeline (3) (based on Komar,
2001, Fig. 2); 4–10: Archaeological findings from Lebyazhinka V. Grave 4 (Photos by D. A. Stashenkov)

8. kép. 1–4: Válogatás a silovkai kurgánsíros temető leletanyagából (Fotó: D. A. Sztasenkov) /
Fig. 8. 1–4: Selection from findings of Shilovka kurgan cemetery (Photos by D. A. Stashenkov)

9. kép. Bolsije Tyigani temető. 1: 12. sír; 2: 19. sír; 3: 20. sír; 4: 47. sír (Chalikova és Chalikov, 1981, Abb. 10, 16, 17, 33 nyomán.
Fotók és digitális rajz: Türk A.) /
Fig. 9. Bolshie Tigani cemetery. 1: Grave 12; 2: Grave 19; 3: Grave 20; 4: Grave 47 (after Chalikova és Chalikov, 1981, Fig. 10, 16, 17,
33. Photos and digital drawing by A. Türk)

10. kép. 1–7: Válogatás a tankejevkai temető jellegzetes leleteiből (Fotó: Türk A.) /
Fig. 10. 1–7: Some characteristic and typical finds from the Tankeevka cemetery (photos by A. Türk)

11. kép. 1: A korai kusnarenkovói kultúra jellegzetes leletei Busztanajevo temető 28. és 45. kurgánjából (Fotó: A. G. Kolonszkih);
2–3: A kusnarenkovói kultúra jellegzetes kerámialeletei (Belavin et al., 2015, 105 nyomán) /
Fig. 11. 1: Some characteristic and typical finds from the early Kushnarenkovo culture at Bustanaevo cemetery, kurgan 28. and 45.
(photo by A. G. Kolonskih); 2–3: Some characteristic ceramic finds of Kushnarenkovo culture (after Belavin et al., 2015, 105)

12. kép. 1: Válogatás a karanajevói temető jellegzetes övvereteiből (Fotó: Sz. G. Botalov); 2: Karanajevo temető 12. sír (2001) leletei
(Szungatov, 2016, рис. 10) /
Fig. 12. 1: Some characteristic and typical belt mounds of the Karanayevo cemetery (photo by S. G. Botalov); 2: Archaeological findings
from Karanayevo cemetery, Grave 12 (2001) (Szungatov, 2016, рис. 10)

13. kép. A nyugat-szibériai és urálontúli középkori kultúrák és lelőhelyek időrendje radiokarbon keltezés alapján (Botalov, 2016, Tab. 1.
nyomán) /
Fig. 13. The chronology of medieval cultures and sites in Western Siberia and the Trans-Urals based on 14C dating (after Botalov, 2016,
Tab. 1)

14. kép. 1: A pszeudo-kusnarenkovói típusú kerámia elterjedési térképe a Tobol-Irtis vidék erdős sztyeppi és tajgai átmeneti zónájának
egykorú lelőhelyein (vastagon kiemelve) (Zelenkov, 2022, рис. 1); 2: Bakalszkojei típusú telepkerámia Borki-1 (1–2) és Papszkoje
gorogyiscse (3–7) lelőhelyekről (Zelenkov 2022, рис. 6. nyomán); 3: Potcsevasi-típusú telepkerámia Loginovszkoje (1–4, 6) és Molcsanovszkoje
gorogyiscse (5) lelőhelyekről (Zelenkov, 2022, рис. 7. nyomán) / Fig. 14. 1: Distribution map of pseudo-kushnarenkovo-type ceramics in the forest steppe and taiga transitional zone of the Tobol-Irtis
region (sites with the same chronology written by bold letters) (Zelenkov, 2022, рис. 1); 2: Bakal-type ceramics from Borki-1 (1–2)
and Papskoe gorodishche (3–7) sites (after Zelenkov, 2022, рис. 7); 3: Potchevash-type ceramic pieces from Loginovskoe (1–4, 6) and
Molchanovskoe gorodishche (5) sites (based on Zelenkov, 2022, рис. 7)
1: Antonovo 1; 2: Arakcsino 1; 3: Arakcsino 4; 4: Bolsoje Bakalszkoje; 5: Bolsoje Milnyikovszkoje; 6: Maloje Milnyikovszkoje; 7: Borki-1;
8: Borki 1; 9: Borovoje 2; 10: Buzan-2; 11: Butorliga 9; 12: Verhnyij Jar 4; 13: Vogyennyikovo III; 14: Guszino 4; 15: Dacsnoje-2; 16:
Duvanszkoje 22; 17: Duvanszkoje 30; 18: Duvanszkoje 4; 19: Duvanszkoje I; 20: Duvanszkoje IIb; 21: Zaharkino 1; 22: Zotyinszkoje I; 23:
Iljinszkaja 1; 24: Iszetszkoje II; 25: Iszetszkoje III; 26: Iszkra 2; 27: Kalacsik; 28: Kolovszkoje; 29: Korsunovo I; 30: Krasznogorszkoje;
31: Krasznojarszkoje; 32: Krivolukszkoje-8; 33: Kucsum-gora; 34: Lasztocskino Gnyezdo; 35: Loginovszkoje; 36: Lugovoje-1; 37:
Lugovoje-2; 38: Malij Bajrik-I; 39: Murzino-2; 40: Murzinszkoje-1; 41: Murzinszkoje-1; 42: Nyecsunajevo 2; 43: Nyizsnyejarszkoje 3; 44:
Novonyikolszkoje I; 45: Novonyikolszkoje IV; 46: Onufrijevszkij Borok-15; 47: Papszkoje; 48: Perejminszkoje 1; 49: Perejminszkoje 10;
50: Perejminszkoje 7; 51: Podvercseno 4; 52: Priduvanszkoje 1; 53: Prigovszkoje; 54: Prigovszkoje III; 55: Revda-2.1 (1); 56: Revda-3;
57: Ruszakovszkoje; 58: Szavin 2; 59: Szvjatoj Bor-I; 60: Szkorodumszkoje; 61: Szoszenka-24; 62: Sztaro-Libajevszkoje-1а; 63: Sztaro-
Libajevszkoje-1b; 64: Szuvarisszkoje (Borok); 65: Szuer-1; 66: Uporovszkoje; 67: Uszty-Tyerszjukszkoje; 68: Uszty-Utyakszkoje 1; 69:
Carjevo; 70: Sarjanka 4; 71: ЮАО 6; 72: ЮАО 7; 73: Jurtobor 3; 74: Jurti 2; 75: Jar-IХ; 76: Jar-VIII; 77: Asevani IV; 78: Bolsaja
prisztany; 79: Bolsoj Log; 80: Kip 4; 81: Novojagodnoje 2; 82: Jamszisza XVII; 83: Murlinszkoje; 84: Ajtkulovo 14; 85: Alekszandrovka VI;
86: Atak 4; 87: Atacska I; 88: Asevani III; 89: Berezovo; 90: Bogocsanovo 2; 91: Darvino 2; 92: Jevgascsino gorogyiscse; 93: Jamszisza I;
94: Jamsziszi XIV; 95: Hutor-Bor 3; 96: Utyma I; 97: Tyurmityjaki VII; 98: Tantyisz II; 99: Tyentyisz I; 100: Szaurgacsi II; 101: Szkorodum I;
102: Petrovo; 103: Novokaraszuk VI; 104: Liszino II; 105: Dolgovszkoje 1; 106: Gornosztalevszkoje; 107: Vikulovszkoje kladbiscse; 108:
Potcsevas; 109: Lihacsevszkij; 110: Okunyevszkij; 111: Ajitkulovo I; 112: Krasznojarka IV; 113: Uszty-Tara 7; 114: Alekszejevka 51;
115: Alekszejevka 50; 116: Csornoozerje; 117: Ipkulszkij; 118: Kozlov Misz-2; 119: Novoje 1; 120: Perejminszkij 1; 121: Perejminszkij
4; 122: Revda-5; 123: Uszty-Szujerszkoje-1; 124: Usztyug-1; 125: Iszakovka 1; 126: Bobrovkai temető

15. kép. A potcsevasi kultúra jellegzetes leletei és tipokronológiájuk (Mogilnyikov, 1987, 78. t.) /
Fig. 15. Typochronology and typical finds of the Potchevash culture (Mogilnyikov, 1987, Tab. 78)

16. kép. Az uszty-isimi kultúra lelőhelyeinek elterjedése (A. Sz. Zelenkov térképe); 1–15: Válogatás Uszty-Isim temető jellegzetes
leleteiből (Ivanov Misz I. 3. kurgán 10. sír) (Mogilnyikov, 1987 nyomán) /
Fig. 16. The distribution of sites belonging to the Ust’-Ishim culture (Map by A. S. Zelenkov); 1–15: Representative finds from cemetery
Ust’-Ishim (Ivanov Mis I. Kurgan 3 Grave 10 (after Mogilnyikov, 1987)

17. kép. A korai magyarok migrációjának feltételezett útvonala (nyilak) és a hozzájuk köthető régiók (nagybetűvel szedve). Az archeogenetikai
vizsgálatba vont lelőhelyekből (szimbólumok és a számok) régészeti és kronológiai szempontok alapján csoportokat alkottunk (fehér
körvonalak): Bolsije Tyigani (1); Novinki csoport: Novinki (2), Mulovka (3), Bruszjanyi (4), Lebjazsinka (5), Malaja Rjazan (6), Silovka (7);
Csijaliki csoport: Guljukovo (8), Novo Hozjatovo (9), Gornovo (10); Tankejevka (11); Busztanajevo (12); Proto obi-ugor csoport: Vikulovo (13),
Barszov Gorodok (14), Ivanov Misz (15), Panovo (16), Usty-Tara (17); UjelgiþKaranajevo csoport: Karanajevo (18), Ujelgi (19); Cisz-Urál
csoport: Bajanovo (20), Brodi (21), Bartim (22), Szuhoj Log (23) (19–23. lelőhelyek genetikai vizsgálata: Csáky et al., 2020) /
Fig. 17. The supposed migration route of the early Hungarians (arrows) and the regions which could be linked to them (uppercase letters). The
sites were grouped according to archaeological and chronological aspects; the formed groups are marked with white outlines. The investigated
sites and the groups formed from them: Bolshie Tigani (1); Novinki group: Novinki (2), Mulovka (3), Brusyany (4), Lebyazhinka (5), Malaya
Ryazan (6), Shilovka (7); Chiyalik group: Gulyukovo (8), Novo Hozyatovo (9), Gornovo (10); Tankeevka (11); Bustanaevo (12); Proto-Ob-Ugric
group: Vikulovo (13), Barshov Gorodok (14), Ivanov Mis (15), Panovo (16), Ust-Tara (17); UyelgiþKaranayevo group: Karanayevo (18), Uyelgi
(19); Cis-Ural group: Bayanovo (20), Brody (21), Bartim (22), Sukhoy Log (23) (source of 19–23.: Csáky et al., 2020)

18. kép. A: Archaikus és modern eurázsiai és közel-keleti populációk anyai (mitokondriális) haplocsoport frekvenciáján alapuló PCA
analízise; B: A vizsgált csoportok mitokondriális (oszlopok) és Y-kromoszomális (kördiagramok) haplocsoport összetétele. A Kárpátmedence
honfoglalás kori csoportjainak esetében a legtöbb Y-kromoszomális adatot a KL-IV csoportból ismerjük. A KL-V és KL-VI
csoportok alulreprezentáltsága miatt ezen az ábrán összevontuk a három KL csoportot. /
Fig. 18. A: PCA plot based on mitochondrial haplogroup frequencies of ancient and present-day Eurasian and Near-Eastern populations.
B: The mitochondrial (bar graph) and Y-chromosome (pie charts) haplogroup compositions of the analysed groups. In the case of the
Hungarian conquerors, most of the Y-chromosomal data are known from the KL-IV group. Due to the underrepresentation of KL-V and
KL-VI groups in the Y-chromosomal dataset, the conquerors were merged into one group in this figure.

19. kép. A vizsgált csoportokban detektált anyai vonalak (mitokondriális DNS) median-joining hálózata. Az analízis megmutatja az
általunk vizsgált csoportok és a Kárpát-medencei honfoglalás kori csoportok közötti változatos kapcsolatrendszert. A vizsgált csoportok
tagjait színekkel különítettük el, a fő haplocsoportokat pedig a színes hétterű „felhők” különböztetik meg egymástól. /
Fig. 19. Median-joining network based on the maternal lines of the studied groups. This analysis shows a diverse system of relationships
between our groups and the Conquest period Hungarians. Members of the studied groups are indicated by different colours, major
mitochondrial haplogroups are labelled as colored “clouds”

20. kép. Az N1a1a1a1a mitokondriális haplocsoport (anyai vonal) filogenetikai fája és az egyes ágak elválásának becsült ideje. Az anyai
vonal filogenetikai fája főképp a magyarok történetével kapcsolatba hozható személyek mintáit tartalmazza, melyek egy része saját
kutatásaink eredménye (vastag betűkkel szedve), másik része a nemzetközi adatbázisból származik. A genetikai adatok alapján becsült
divergenciaidők átfednek a történeti és régészeti adatokkal. Az elválási idők nagy része Kr. u. 600–800 körüli időszakra esik, mely a
magyarok gyors vándorlására utal. /
Fig. 20. Mitochondrial haplogroup N1a1a1a1a phylogenetic tree with divergence dates. This tree mainly consists of samples linked to
the Hungarian prehistory, including both database and data of this study (in bold). Divergence date estimations correlate with presumptions
of group split times based on historical and archaeological data. The majority of the group divergence dates are centering
around 600–800 AD, pointing to rapid population movements in this period.

2019

О.В. Зеленцова
O.V. Zelentsova

Наборные пояса редикарского типа в средневековых могильниках поволжских финнов
Belt Sets of the “Redikar Type” in Medieval Cemeteries of the Volga Finns

Институт археологии РАН
ул. Дм. Ульянова, 19, Москва, 117036, Россия
Institute of Archaeology, Russian Academy of Sciences,
Dm. Ulyanova 19, Moscow, 117036, Russia

Археология, этнография и антропология Евразии Том 47, № 2, 2019

DOI: 10.17746/1563-0102.2019.47.2.060-068
УДК 903.24

Рис. 1. Находки из погр. 115 Елизавет-Михайловского могильника.
1–5 – детали поясного набора; 6 – кельт; 7, 8 – сюлгамы; 9 – серьга салтовского типа; 10 – браслет; 11 – удила;
12 – спиралевидный перстень.

Рис. 1. Находки из погр. 115 Елизавет-Михайловского могильника.
1–5 – детали поясного набора; 6 – кельт; 7, 8 – сюлгамы; 9 – серьга салтовского типа; 10 – браслет; 11 – удила;
12 – спиралевидный перстень.

Рис. 2. Находки из погр. 69 Крюковско-Кужновского могильника.
1–5 – детали поясного набора; 6 – топор; 7 – кельт; 8 – серьга салтовского типа; 9–11 – сюлгамы; 12 – браслет;
13 – широкосрединный перстень; 14 – удила.

Рис. 3. Находки из погр. 60 Подболотьевского мо-
гильника.
1–4 – детали узды; 5 – бубенчик; 6 – пряжка; 7 – ботало;
8, 9 – стремена; 10 – удила.

Рис. 4. Находки из погр. 55 Крюковско-Кужновского могильника.
1–4 – детали поясного набора; 5 – серьга салтовского типа; 6, 7 – сюлгамы; 8, 9 – браслеты.