Magyar Honfoglalás Kori Régészeti Adattár


Kárpát medence

Összegző cikkek a Kárpát medencéből


2022
Wilhelm Ákos Sándor – Flesch Márton

A soltszentimrei nyereg újabb rekonstrukciója
Észrevételek a honfoglalás kori nyergek szerkezetéhez*

Kiadó: Bölcsészettudományi Kutatóközp.
DENTUMOGER II. Tanulmányok a korai magyar történelemről
ISBN 9789634163039
Bölcsészettudományi Kutatóközpont Magyar Őstörténeti Kutatócsoport


1. kép. A nyereg részeinek bemutatása egy egyszerűsített nyergen ábrázolva. A: első kápa külső oldala. B: első kápa belső oldala. C: hátsó kápa külső oldala. D: hátsó kápa belső oldala. E: jobb oldali nyeregtalp. F: bal oldali nyeregtalp. G: gerinckamra 2. kép. A koroncói és a soltszentimrei nyergek rekonstrukciós rajza 3. kép. A szakonyi nyereg rekonstrukciós rajza 4. kép. A gádorosi nyereg elméleti rekonstrukciója és a kiskunfélegyháza-határdombi nyeregtalptöredékek 5. kép. Az izsák-balázspusztai nyereg rekonstrukciója 6. kép. Az ártándi nyereg hátsó kápájának és első talpvégeinek rekonstrukciós rajza 7. kép. A karosi II/52. számú sír nyergének első elméleti rekonstrukciója (oldalnézet, valamint az első és hátsó kápa rajzai) 8. kép. A karosi II/52. számú sír nyergének 2014-es rekonstrukciója 9. kép. A soltszentimrei nyereg faragott agancslemezei 10. kép. A soltszentimrei nyereg széles lemezeinek fényképe 11. kép. A soltszentimrei nyereg mára elkallódott keskeny léceinek fényképe 12. kép. Az izsák-balázspusztai nyereg díszlemezeinek in situ fényképe 13. kép. A palmettamotívummal díszített széles agancslemezek az izsák-balázspusztai nyereg 1996-os rekonstrukcióján (a piros vonalak a szegélyt borító keskeny léceket jelölik). Az S alakban ívelt, végükön elkeskenyedő agancslemezek az izsákbalázspusztai nyereg 1996-os rekonstrukcióján 14. kép. A kiskunfélegyháza-határdombi nyereg jobb hátsó talpvége 15. kép. A kenézlői 28. sír nyeregmaradványainak fényképe 16. kép. A: A soltszentimrei téglalap alakú agancslemez másolata a gádorosi nyeregrekonstrukció első talpvége mellett. B: A soltszentimrei nyereg első kápájának lemeze (1) és az első talpvég lemeze (2). C: A gádorosi nyeregrekonstrukció bal első része 17. kép. A dzsargalanti nyeregváz és az Üzüür Gyalan-i nyereg fényképe restaurálás után 18. kép. A: A gádorosi nyeregrekonstrukció.35 B: A dzsargalanti nyereg eleje.36 C: A soltszentimrei nyeregrekonstrukció eleje.37 Érdemes megfigyelni az első kápa felületén kialakított árok hasonlóságát 19. kép. A soltszentimrei nagyméretű agancslemez mérethű másolata a gádorosi nyeregrekonstrukció hátsó talpvége mellett. Jól látszik, hogy nemcsak a külső ív hasonlít, hanem az egyenes vonalak (azaz a hátsó kápa alsó széle és a nyeregtalp) által bezárt szög is 20. kép. Az Üzüür Gyalan-i és a dzsargalanti nyergek hátulja 21. kép. A soltszentimrei nyeregtalp hátsó (1) és első (2) végeinek szélessége a díszítő agancslemezek alapján 22. kép. A dzsargalanti és az Üzüür Gyalan-i nyeregvázak. A nyergek első harmadánál jól látszik az első és hátsó talpvégek szélessége közötti különbség lépcsős kiegyenlítése 23. kép. A soltszentimrei nyereg rekonstrukciójának első kápája a pótolt, de még díszítetlen középső agancslemezzel és a két szimmetrikusan kialakított oldalsó agancslemezzel 24. kép. A soltszentimrei nyereg rekonstrukciójának hátsó kápája a helyreállított agancslemezekkel. A könnyítés végett belefaragott vájat vékony kecskebőr beragasztásával van megerősítve 25. kép. A soltszentimrei nyereg új rekonstrukciója oldalról, elölről és hátulról 26. kép. A „klasszikus” és „néprajzi” nyergeknek, valamint a soltszentimrei nyereg újabb rekonstrukciójának illeszkedése a ló hátán az izomzat anatómiájának függvényében 27. kép. A soltszentimrei nyereg új rekonstrukciója dr. Flesch Márton Csinos nevű lován 28. kép. Lovaglási kísérlet a soltszentimrei nyereg új rekonstrukciójával (dr. Flesch Márton Csinos nevű lován) 29. kép. A Soltszentimréről előkerült honfoglalás kori kengyelpár

2019
Polónyi Emese – TürK Attila

A KÁRPÁT-MEDENCE 10. SZÁZADI LEMEZES HAJFONATKORONGJAINAK KLASSZIFIKÁCIÓJA ÉS A HAJFONAT DÍSZÍTÉSÉNEK KORA KÖZÉPKORI KELET-EURÓPAI KAPCSOLATRENDSZERE

„HADAK ÚTJÁN” A NÉPVÁNDORLÁSKOR FIATAL KUTATÓINAK XXIX. KONFERENCIÁJA
Budapest, 2019. november 15–16.
ISBN 978-963-9987-57-9
HU-ISSN 2064-8162
Studia ad Archaeologiam Pazmaniensia
A PPKE BTK Régészettudományi Intézetének kiadványai
Bölcsészettudományi Kutatóközpont Magyar Őstörténeti Témacsoport Kiadványok
Volume 7

1. kép. Az Andrejevskaja scsel lelőhelyről előkerült lemezes korong (1) és a 10. századi Kárpát-medencéből ismert legközelebbi párhuzamai Ipolykiskeszi (2) és Csengele (3) lelőhelyekről 2. kép. Az egykori Kazár Kaganátus leletanyagához kötött, a 9. század végére–10. század elejére keltezett mitikus állatalakot ábrázoló csésze (1) és elnövényiesedő állatalakkal díszített hajfonatkorongok Balatonújlak-Erdő-dűlő (2), Ibrány-Esbóhalom (3) és Karos-Eperjesszög (4) lelőhelyekről 3. kép. 1–4: A hajfonat viselete és díszei, valamint a szaltovói bronzkorongok Kelet-Európa kora középkori régészeti hagyatékában 4. kép. 1–2: A hajfonat viselete és díszei a Volga-Urál térségének középkori régészeti hagyatékában A Kárpát-medence 10. századi lemezes hajfonatkorongjainak klasszifikációja A Kárpát-medence 10. századi lemezes hajfonatkorongjainak klasszifikációja A Kárpát-medence 10. századi lemezes hajfonatkorongjainak klasszifikációja A Kárpát-medence 10. századi lemezes hajfonatkorongjainak klasszifikációja A Kárpát-medence 10. századi lemezes hajfonatkorongjainak klasszifikációja

2016
Péter Langó – András Patay-Horváth

HUNGARIAN BELT – BULGARIAN BELT? SOME NOTES ON THE DISTRIBUTION OF RIBBED BELT MOUNTS

ZWISCHEN BYZANZ UND DER STEPPE
Archäologische und historische Studien Festschrift fÜr Csanád Bálint zum 70. Geburtstag

BETWEEN BYZANTIUM AND THE STEPPE
Archaeological and Historical Studies in Honour of Csanád Bálint on the Occasion of His 70th Birthday

INSTITUTE OF ARCHAEOLOGY RESEARCH CENTRE FOR THE HUMANITIES HUNGARIAN ACADEMY OF SCIENCES
ISBN 978-615-5254-05-5


Fig. 1. Some belt mounts, a strap end and a buckle from Krivina. Front side and reverse view (after Gomolka-Fuchs 2002, Abb 3) Fig. 2. Geographical distribution of the „belt mounts of Hungarian types” in Bulgaria (Gomolka-Fuchs 2002, Abb 3) Fig. 3. Classification of the „Preslav Type” mounts according to the finds from Bulgaria (after 􀊈􀋘а􀋑􀋆􀋏􀋓􀊵 1993, 146) Fig. 4. Ribbed mounts in the Carpathian Basin 1. 1. Belt mounts and buckle from Bodrogvécs (after Révész 1996a); 2. belt mounts, strap end and buckle from Gáva-Vásártér (after Nemeskéry et al. 1961, Plate VII) Fig. 5. Ribbed mounts in the Carpathian Basin 2. 1. Belt mounts from Grave 16 at Karos cemetery no. II; 2. belt mount (both sides) from Miskolc-Repülшtér, Grave 4; 3. belt mounts from Tiszaeszlár-Újtelep Fig. 6. Ribbed mounts in the Carpathian Basin 3. Mounts from Zemplén (after BudinskÝ-Krička– Fettich 1973, 160) Fig. 6. Ribbed mounts in the Carpathian Basin 3. Mounts from Zemplén (after BudinskÝ-Krička– Fettich 1973, 160) Fig. 7. Ribbed mounts in the Carpathian Basin 4. Belt mounts and strap end from Szentes-Nagyhegy (after Bálint 1991, Taf. 64) Fig. 8.1. Strap retainer from Odartsi (Bulgaria, district Dobrich) (after 􀉮􀋓􀋑􀋣􀊺􀊵а-􀊆􀊺􀋘к􀋓􀊵а–􀊃􀋆􀋑􀋓􀊵–􀊆а􀋕􀋙􀋦􀊺􀊵 1999, Tab. 49, no. 654); 2. grave goods from Starye Badraži (Moldavia), Grave 7, Kurgan 10 (after 􀊕􀋆􀋕к􀋓􀊵 1990, 162.) Fig. 9. Ribbed mounts in the Carpathian Basin 5. Belt mounts and buckle from Szentes-Nagyhegy (domain of Bogyó Jánosné) Fig. 10. Distribution of ribbed mounts in the Carpathian Basin

2012
Horváth Ciprián

X-XI. SZÁZADI, TAUSÍROZÁSSAL DÍSZÍTETT, TRAPÉZ ALAKÚ KENGYEL MOSONMAGYARÓVÁR HATÁRÁBÓL

ARRABONA 50/1. 2012
A Rómer Flóris Művészeti és Történeti Múzeum Közleményei
ISSN 0571-1304


1. térkép. A kengyel előkerülési helye 2. térkép 1. tábla. Mosonmagyaróvár határa 2. tábla 1. Cluj/Kolozsvár–Zápolya u. 1. sír 2. Kiskundorozsma–Hosszúhát 500. sír 3. Décse–Örménykút 35. sír 4. Ikervár–Virág u. 37. sír 3. tábla 1. Décse–Örménykút 35. sír 2. Hurbanovo/Ógyalla–Bagota 17. sír 3. Hajdószoboszló–Árkoshalom 185. sír 4. Köröszegapáti–Pállapály 4. tábla 1. Komárom környéke 2. Székesfehérvár–Táci u. 2. sír 3. Csongrád–Vendelhalom 17. sír 4. Musca/Muszka 5. tábla 1–10. frízminták 11. Lőrinci-Selypi puszta 1. sír 12. Pincehely 6. tábla 1. Pincehely 2. Musca/Muszka 3. Mosonmagyaróvár határa 4. Székesfehérvár–Demkóhegy 33. sír 7. tábla 1. Budapest, Erzsébet híd 2. Nagytarcsa–Homokbánya A sír 8. tábla Csongrád–Vendelhalom 17. sír

2010
Révész László

HONFOGLALÁS KORI ÁTTÖRT ÁLLATALAKOS HAJFONATKORONGOK A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN

1. kép / Fig. 1: 1–2: Békéscsaba-Erzsébethely; 3: Dunamocs/Moca (Sl); 4: Eger-Szépasszonyvölgy; 5–6: Gálospetri-Malomoldal/ Petreu (Ro) 2. kép / Fig. 2: 1: Győr-Malomszéki dülő; 2–3: Gyulafehérvár-Mentőállomás/Alba Iulia (Ro); 4: Kalocsa vagy Kecel környéke; 5: Kunpeszér; 6–7: Kistokaj-Gerenda dülő 3. kép / Fig. 3: 1: Mándok-Tetenke; 2: Rakamaz-Fő utca; 3–4: Nagyszentmiklós-Bukovapuszta/ Sânnicolau Mare (Ro); 5–6: Nyíracsád-Szentirmay-föld 4. kép / Fig. 4: 1–2: Szentistván; 3–4: Vörs-Majori dülő; 5–6: Ismeretlen lelőhely, Magyar Nemzeti Múzeum; 7: Ismeretlen lelőhely, Lausanne, Musée Archéologie et d’histoire (H. KÜHN 1938 nyomán) 5. kép: A Tiszaeszlár-Bashalom II. temető 12. sír hajfonatkorongpárja és a függesztő szíjának díszítményei (DIENES 1975 nyomán) 6. kép: 1: Palmettát és mitikus állatalakot ábrázoló, áttört hajfonatkorongok lelőhelyei: 1: Békéscsaba-Erzsébethely; 2: Dunamocs; 3: Eger-Szépasszonyvölgy; 4: Gálospetri-Malomoldal; 5: Győr-Malomszéki dülő; 6: Gyulafehérvár- Mentőállomás; 7: Kalocsa vagy Kecel környéke; 8: Kistokaj-Gerenda dülő; 9: Kunpeszér; 10: Mándok-Tetenke; 11: Nagyszentmiklós-Bukovapuszta; 12: Nyíracsád-Szentirmay-föld; 13: Rakamaz-Fő utca; 14: Szentistván; 15: Tiszaeszlár- Bashalom II. temető; 16: Vörs-Majori dülő; 2: A verseci lelet (FODOR 1980 nyomán) 7. kép: 1: Sárrétudvari-Hízóföld 83. sír leletei (NEPPER 2002 nyomán); 2: Hajdúszoboszló-Árkoshalom 151. sír leletei (NEPPER 2002 nyomán) 8. kép: Lovas alakos csüngők. 1: Szentes környéke; 2–11: Bulgária. 2–3: Szórvány (Sumeni Történeti Múzeum); 4: Bradartsi; 5: Chirikovets; 6–11: ÉK-Bulgária, szórvány (Nemzeti Régészeti Múzeum, Szófia)

2009
Horváth Ciprián

Adatok a honfoglalás kori tausírozott kengyelek kérdésköréhez (A levélmintákkal díszített kengyelek)

A NYÍREGYHÁZI JÓSA ANDRÁS MÚZEUM ÉVKÖNYVE LI. ÉVFOLYAM
ISSN 0547-0196


1. kép / Fig. 1 1: Balkány–Verébsár-dûlõ, 2: Bana–Ördögásta hegy, 3–4: Beregszász / Beregovo–Kishegy, 6: Kolozsvár / Cluj- Napoca–Zápolya utca, 10–11: Püspökladány–Eperjesvölgy, 12–13: Rakamaz–Strázsadomb, 14–15: Sárrétudvari– Hízóföld, 16–17: Sárrétudvari–Poroshalom, 18: Tarnaörs–Szentandrási határ 2. kép Balkány–Verébsár-dûlõ/ Fig. 2 Balkány–Verébsár-dûlõ 3. kép Jósa András Múzeum, ismeretlen lelõhely/ Fig. 3 Jósa András Museum, unknown site 4. kép Kolozsvár–Zápolya utca 11. sír Fig. 4 Cluj-Napoca–Zápolya utca, grave 11 5. kép Magyar Nemzeti Múzeum, ismeretlen lelõhely/ Fig. 5 Hungarian National Museum, unknown site 6. kép Magyar Nemzeti Múzeum, ismeretlen lelõhely/ Fig. 6 Hungarian National Museum, unknown site 7. kép Püspökladány–Eperjesvölgy 54. sír/ Fig. 7 Püspökladány–Eperjesvölgy, grave 54 8. kép Rakamaz–Strázsadomb A(?) sír/ Fig. 8 Rakamaz–Strázsadomb, grave A(?) 9. kép Sárrétudvari–Hízóföld 41. sír/ Fig. 9 Sárrétudvari–Hízóföld, grave 41 10. kép Sárrétudvari–Poroshalom 1. sír/ Fig. 10 Sárrétudvari–Poroshalom, grave 1 11. kép Sárrétudvari–Poroshalom 1. sír/ Fig. 11 Sárrétudvari–Poroshalom, grave 1 12. kép Tarnaörs–Szentandrási határ/ Fig. 12 Tarnaörs–Szentandrási határ